A finnek többnyire az európai hagyományokat követik karácsonykor. Északi rokonaink ugyanakkor ezen a napon sem mondanak le a szaunázásról.

A finneknél a karácsony december 23-án kezdődik, még nem ünnepléssel, hanem munkával. Este miután a gyerekek lefeküdtek, a szülők előkészítik a másnapi ételeket, rendet, tisztaságot varázsolnak mindenhová. 24-én reggelinél a család körbeüli az asztalt. Hagyományosan fahéjas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, nagyon szerencsés lesz a jövő évben, ha fiatal lány az illető, akkor közeli férjhezmenetelre számíthat.

Virágom, virágom

A finnek cserepes mikulásvirágot, jácintot és/vagy amarilliszt helyeznek el a lakásban. Igen, jácintot, amelyet Magyarországon inkább Húsvét táján szokás beszerezni. Számomra érdekes, hogy február környékén kezdődik a tulipánszezon!  

Bemelegítés: piparkakku, glögi és joulutorttu

Az ádventi időszak nem múlhat el piparkakku, azaz "mézeskalács" nélkül, amelyben méz nincs ugyan, de fahéj, kardamom és melasz annál inkább! A "pipar" valószínűleg a svéd "peppar" (bors) szóra vezethető vissza, amely egyben a "fűszeres" szinonímája is lehetett.

Boltban kapható kész tészta, de otthon is könnyű elkészíteni. A piparkakku jellegzetes formái a télhez és az ünnepekhez kötődnek (csillag, fenyő, stb.), de december 6.-án, Finnország függetlenségének napján fehér-kék cukormázas, Finnország alakú piparkakku is kapható a kávézókban.

A családi készülődés másik fontos lépcsőfoka a piparkakkutalo, azaz mézeskalácsház építése, amelyhez elég komoly tervezés szükséges. Az egyes "legódarabokat" külön kell kisütni, majd "cukorragasztóval" összeilleszteni.

A joulutorttu vagy karácsonyi süti sima vajastésztából (hájas-levelest mondanék, de azt itt nem sütnek) hajtogatott csillag, közepén kis szilvalekvárral. Figyelem: a szilva errefelé alig él meg, szinte "trópusi" gyümölcs, és a szilvalekvárt csak erre használják!

A céges, iskolai és ovis ünnepek elmaradhatatlan kelléke a glögi, a fűszeres forralt bor  szelidített, alkoholmentes változata, amely ezerféle változatát TetraPak dobozban kapni a boltokban.

Persze otthon is készíthetjük, ehhez külön glögi fűszerkeverék kapható. Az italt fazékban felforralják almát és citrusféléket ugyan nem tesznek bele, de mandulát és mazsolát igen. Nem meglepő, hogy a boltok polcain találunk ehhez mandula-mazsola keveréket is!

Az ünnepi asztal éke az egybensült karácsonyi sertéscomb, amelyet hagyományosan csak kevés fűszerrel, borssal, babérlevéllel és mustárral ízesítenek. A nagy trükk abban áll, hogy a húst a sütés utolsó fázisában zsemlemorzsás mustárral kenik be, és úgy sütik még kb. 10 percig. Sózni nemigen kell, mert manapság a combok zöme előre sózva érkezik, forrásom szerint Dániából. A népszerűbb fajta a "harmaasuolattu" azaz nem-nitrites sóval sózott "szürke" hús, illetve a "punasuolattu" (vörösre-sózott), amely nitrites sóval lett kezelve. Ez utóbbi inkább Dániában népszerű, a finnek nemigen veszik.

A sertéscomb  december második hetétől növekvő területet foglal el az üzletekben. Ez ezüstvasárnapra odáig fajul, hogy a ládákból a fagyott húst át sem pakolják a fagyóba, hanem a ládákat ott hagyják a polcok közti folyosón egy nagy kupacba, hadd vegye-vigye mindenki.

Köretek

A köretek hagyományosan igen színes és vidám kavalkádot alkotnak az asztal közepén tornyosuló sertéscomb körül. A főtt krumpli olyan állandó jelenség a finn asztalokon, hogy említeni sem érdemes.

Ezzel szemben nagyon is kiemelendők a különféle laattikko-félék, amelyek amennyire népszerűek itt, épp annyira furcsák lehetnek a magyar ízlelőbimbók számára. A laatikko (igen, ládikó!) szó lefedi az összes  jénaiban sütött dolgot, legyen az májas "vadgalt" ("maksalaatikko") vagy az amerikaiak "macaroni and cheese" ételének finn változata ("makaronilaatikko"), amelyeket - noha családfüggő - egyes idős finnek karácsonykor is az asztalra tesznek.Talán fel sem tűnik, de a karácsonyi asztal különlegessége az "imelletty perunalaatikko", amely voltaképp krumplipüré, amelyet mély tálban sütőbe tesznek és 2-3 órán át sütik. A termék önmagában édesebb lesz az eredetinél, de biztos ami biztos alapon adhatunk hozzá cukormelaszt (siirappi).

A karácsonyi asztalra a sárgarépa és a nálunk egyáltalán nem használt vajrépa kerül laatikko formában, de a gyökérzöldségek közül a cékla is komoly szerephez jut (lásd később).

http://finnisztan.blogspot.hu/2013/12/karacsonyi-menu-finnorszagban-1.html